Buddhista kifejezések

Mi a Vadzsrajána vagy Gyémánt út?
A Gyémánt Utat (tibetiül Dordzse Tekpa) gyakran nevezik Buddha tanításainak koronaékköveként. Célja a Nagy Pecsét dualizmust túlhaladó állapotának elérése, ahol minden, amit tapasztalunk, hiteles, hiszen minden a tudat korlátlan potencialitását fejezi ki. A legmagasabb szinten dolgozva, hogy minden tapasztalatot önfelszabadító és természetes tisztaságúvá alakítsunk, a megvilágosodással való teljes azonosulás módszerét alkalmazza a leggyorsabb eredmény érdekében. Amikor a tanítványok a Buddhát nem mint egy istent, személyt vagy külsõ erõt látták, hanem végtelen bizalommal úgy tekintettek rá, mint a saját tudatuk tükrére, Buddha a Gyémánt Út tanításaiban részesítette õket. Erején és tisztánlátásán keresztül a lények tulajdonságait felébresztve, számtalan ügyes módszert alkalmazott, hogy teljesen kibontakoztassa õket. Ez a végsõ vagy "harmadik" szint lényegében három megközelítésbõl áll: "A módszerek útja", "A felismerés útja", és a "Guru jóga". Ezeket használva a tudat saját energiáján, tudatosságán vagy azonosulási képességén keresztül ismeri fel önmagát.
A Guru jóga, amely ma a leginkább használt módszer Nyugaton, a legszélesebb megközelítést nyújtja a megvilágosodás felé akkor, ha a tanító megbízható. Azonban mindez megtörténhet a módszerek és a felismerés útján is. Bár ezt nem mindenki találja a neki legmegfelelõbb módszernek, a tudat a hétköznapi életben leginkább úgy ismerhetõ fel, ha azonosulunk egy együttérzõ Lámával, aki félelemnélküli. Ha idõzni tudunk egy ilyen tanító tudat terében addig, míg ki nem fejlesztjük összes tulajdonságunkat, melyekkel kezdetektõl fogva rendelkezünk, hihetetlen növekedést tapasztalhatunk.

Mi a megvilágosodás?
Ha megnézzük, mit fedezett fel Buddha a tudatról 2550 évvel ezelõtt, azt találjuk, hogy felismerte: a tudata tiszta fény. A tudat nem született, és nem halhat meg. Bár testek, gondolatok és érzések jelennek meg, változnak és tûnnek el, a tudat maga - mivel nyitott, tiszta, határtalan tér - semmilyen módon nem sérülhet vagy nem árthatnak neki. Amikor Buddha elérte a megszabadulást, megértette, hogy õ nem célpont többé. Nem a teste volt többé, mely megsérülhet, sem a gondolatai vagy érzései, amelyek változhatnak és eltûnhetnek, hanem a ragyogó tudatosság. Ez vezetett a megvilágosodáshoz, ahhoz a megvalósításhoz, ahol többé nincs elválasztás a tér és energia között. Ismert és tudatában volt mindennek. Hatalmas örömöt érzett és óriási szeretetet fejezett ki, amely minden dolog jelentése, és amely összetartja az atomokat és rezegteti õket, és ami lehetõvé teszi a dolgok megtörténtét.

Mi a tanító jelentése?
A Nyugaton nagy népszerûségnek örvendõ megközelítés, miszerint egyedül haladunk a megvilágosodásig, gyenge alternatíva a tanítóval vagy csoporttal való teljes gyakorlás gyors sikeréhez képest. Bár vonzó lehet egy modern ember számára, aki úgy érzi, õ maga irányítja az életét, hogy egyedül jusson el a megvilágosodásig, ezen az úton túl sok a csapda. A tudat megismerése sokkal bonyolultabb, mint a külsõ jelenségek tanulmányozása, és mindig ott a büszkeség és nemszeretem ólálkodó ellensége, amelyek eltérítenek a fejlõdéstõl.
A tanítások legmagasabb szintjét nem lehet tanító nélkül helyesen megérteni és gyakorolni. Ha hiányzik a kommunikáció, amely semlegesítené a büszkeséget, szentimentalizmust vagy felületességet, a gyakorló magányossá és használhatatlanná válhat a mindennapi életben. A láma különbözõ módszereket használ tanítványai potencialitásának kifejlesztésére, melyekkel segít nekik áttörni a szokásokon alapuló viselkedésmintákat. A láma feladata, hogy tanítványait függetlenekké, együttérzõkké és erõsekké tegye. A láma a legmagasabb szinten mutatja meg tanítványainak saját tudatuknak félelemnélküli természetét. Amikor a tanítványok felfedezik, hogy õk is ugyanazon természettel rendelkeznek, már nem marad semmi, ami után még kutatniuk kellene.

Hogyan mûködik az újraszületés?
Ennek megértéséhez fontos tudnunk, hogy a tudat nem a mulandó agy terméke, csupán átalakításában játszik szerepet. Az információ áradatát az "én" illúziója tartja össze és mozgatja egyik feltételekhez kötött létbõl a következõbe, begyûjtve azokat a tapasztalatokat, amelyek következõ életünkként érnek be. A tudat térszerû természete nem halhat meg és nem születhet. Ami valójában újraszületik, az a folyószerû, folyamatosan változó áramlat. Az állandó énbe vetett hit egy alapvetõ tévképzet, amely fennmarad a halál után és elkísér a következõ feltételekhez kötött életbe is.
Testünket és tudatunkat sorozatosan folytonosan változó, érzéki és tudatalatti benyomások érik, és sem testünkben, sem érzéseinkben, sem gondolatainkban nem találunk semmi állandót. A halál bekövetkeztekor ez az áramlat elszakad a test érzéki tapasztalataitól. Ekkor a tudat legerõsebb tendenciái beérnek, és összekötnek minket következõ fizikai vagy szellemi testünkkel.

Miért dolgoznak a buddhisták a tudatukkal?
Azért, mert a tudat az, ami mindent tapasztal, és egészen a megszabadulásig nagyon szubjektív marad. Lehetséges olyanná válnunk, aki minden lény hasznára van, és idõtlen boldogságot tapasztal. Az emberek tetteikkel döntenek arról, hogy a világot rózsaszín vagy fekete szemüvegen keresztül akarják nézni. Ez az oka annak, hogy a tanúk teljesen másképp adják elõ ugyanazt az esetet. A buddhista tanítványok felszabadítják magukat, így õk tudják megválasztani hangulatukat. Akárcsak egy férfi, akinek sok nyakkendõje van, így reggelente eldöntheti, hogy aznap melyikkel kívánja inspirálni a többieket.
Végezetül pedig teljesen világossá válik, hogy az a tény, hogy a tudat képes tudatos lenni, sokkal fontosabb, mint az, hogy minek van tudatában. Megértjük, hogy a képek a tükörben kevésbé fontosak, mint maga a tükör ragyogása.

Mi a karma?
Buddhista szemszögbõl a karma nem sorsot vagy végzetet jelent. Sokkal inkább lehetne "cselekedetnek" vagy "ok-okozatnak" fordítani. Nagyjából fogalmazhatnánk úgy, hogy a karma a következõképpen mûködik: minden tevékenység - pozitív és negatív egyaránt - lenyomatokat hagy a tudatban. Mivel a tudat tartalma határozza meg, hogyan tapasztaljuk a világot, a negatív benyomások elkerülhetetlenül szenvedéshez vezetnek a jövõben. Ez azt jelenti, hogy gondolataink, beszédünk és tetteink vetik el jövõbeni tapasztalataink magvait. Mindez azt jelenti, hogy a mi kezünkben van a lehetõség, hogy változtassunk az életünkön.
Ezért a karma törvényének helyes megértése és használata szabadságot jelent. Minden helyzetben szabadon dönthetünk a jövõnkrõl. A Gyémánt Út különösen hatékony módszereket kínál arra, hogy eltávolítsuk a negatív, ártó cselekedetek benyomásait tudatunkból. Így megszabadulhatunk attól, amelyek nehéz állapotokká és helyzetekké érnének a jövõben. A buddhista meditáció segítségével úrrá lehetünk az ok és okozat egész folyamatán. Mindazonáltal, ha nem dolgozunk a tudatunkkal, teljesen elveszítjük az irányítást, és egyszerûen saját tetteinknek áldozatai leszünk.

Mi a szimbolikus jelentése a férfi és nõi lényegiségnek a Gyémánt Út buddhizmusban?
A fogalmak szintjén a nõt a bölcsességgel társítjuk. A férfi az együttérzés. Amikor a bölcsesség és az együttérzés találkozik, abból belsõ növekedés jelenik meg. A nõi aspektus fejezi ki (változó mértékekben) az öt buddha-bölcsességet: a tükörszerû bölcsességet, az egyenlõség bölcsességét, a megkülönböztetõ bölcsességet, a mindent beteljesítõ bölcsességet és a Dharmadatu bölcsességet. A férfi oldal pedig a négy buddhatevékenység különbözõ kombinációit fejezi ki: a békítõ, a gazdagító, az elkápráztató és az erõteljesen védelmezõ tevékenységet.
A közvetlen tapasztalás tantráiban a nõk és a férfiak alapvetõen a tér és öröm. Tér és öröm egymástól elválaszthatatlan. Ezért van az, hogy a legmagasabb szintû buddhista tantrákat egyesülésben lévõ buddhaformák jelképezik. Célunk a tudat minden belsõ és titkos lehetõségének megvalósítása. Ezért a nõknek és férfiaknak arra kell használniuk a kapcsolatukat, hogy tanuljanak egymástól. Ennek eredményeképpen, a nõk hamarosan megvalósítják az olyan férfi tulajdonságokat is, mint az öröm és energia, a férfiakban pedig intuitív bölcsesség és több tér fog keletkezni.